Tűzgyújtási tilalom térkép
 
A klímaváltozás és az erdők kapcsolata
 
     
ÁSZ vizsgálat 2015
ÉSZAKERDŐ Zrt. facebook
kisvasúti projekt
Agrárgazdasági Minisztérium
Muzsikál az erdő
 

A Miskolci Helyi Csoport ünnepi rendezvénye


Az Országos Erdészeti Egyesület 150 éves fennállásának alkalmából 2016. május 26-án ünnepi rendezvényt tartott a Miskolci Helyi Csoport a nemrég felújított Diósgyőri várban 99 fő részvételével.

Füzárradványi kastélyparkAz ünnepi rendezvényt Zay Adorján a Miskolci HCS. elnöke, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg.

A program első felében a résztvevők két csoportban jelmezes animátorok tárlatvezetése során ismerkedhettek meg a Diósgyőr fénykorával, a XIV. századi királyi székhellyel.

A vár jellegzetes romjai a Szinva-patak völgyében elterülő szürkésfehér mészkőből álló szikladombon emelkednek. Az erre épült földvárat első ízben Anonymus említi. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a várat. Ernye bán fia, István nádor volt az első, akkor még gyűrű alakú, kéttornyos kővár építtetője.
A "Lovagkirály"-ként emlegetett Nagy Lajos (1342-82) 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal, valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt.

Füzárradványi kastélyparkBuda, Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőr királyi székhelyként akkor vált jelentőssé, miután Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta. A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király és anyja, Lokietek Erzsébet kedvenc tartózkodási helyeként szolgált. A Diósgyőri vár falai között olyan fontos politikai események is zajlottak, mint 1381-ben a király velencei háborúit lezáró turini (torinói) béke ratifikálása.
A bükki vadászatok fénykora szintén erre az időszakra tehető. Nagy Lajos idejében szarvas, őz és vaddisznó mellett medve és bölény is élt a bükki rengetegben. Ebben az időszakban nagyszámú vadász, solymász, íjász és pecér (kutyavezető) segítette a fényűző udvartartás ellátását.
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné - köztük Mátyás felesége, Beatrix - jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát "a királynék jegyruhája"-ként.
Mohács után zálogos birtokosok kezén pusztult a vár, 1673-ban a tetőszerkezet leégett, a XVII. század végére pedig teljesen elvesztette hadi jelentőségét. A XIX. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutatnak, a táj csodálatos szépsége azonban mit sem változott.
Több nekibuzdulás után 1962-ben kezdődött az a tíz éven át tartó feltárás, amelynek eredményeként rom állapotában került konzerválásra a Diósgyőri vár. A konzervált állapotban is pusztuló vár rekonstrukciójára újabb negyven év elteltével nyílt lehetőség a "Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális- és ökoturisztikai fejlesztése" projekt keretében Cséfalvay Gyula építész és Dr. Lovász Emese régész belső építészeti tervei alapján. A felújított Diósgyőri vár átadására 2014. augusztus 30-án került sor, nagyszabású ünnepség közepette. (forrás: http://www.diosgyorivar.hu)

A tárlatvezetést követően a vár Lovagtermében előadásokat hallgathattak meg a résztvevők:


Füzárradványi kastélyparkDr. Lovász Emese történész "Kőhalom most vár áll ott..." című előadásában mutatta be a Diósgyőri vár feltárásának, romkonzerválásának és rekonstrukciójának történetét. A rendkívül érdekes előadás során bemutatásra került a vár műemléktörténete, a régészeti feltárások során előkerült leletek sokasága, a rekonstrukciós munkálatok nehézségei és a jelenlegi hasznosítás sokszínű programjai.

Füzárradványi kastélyparkTajnai Róbert tagtársunk "A diósgyőri koronauradalom erdőségeinek múltjáról" tartott előadásában szó esett a Bükk-hegység keletkezéséről, a Nagy Lajos király korabeli vadászatokról, valamint az 1514-től "koronajószágnak" számító diósgyőri uradalom jelentőségének változásáról a történelem folyamán. Ismertetésre került az erdőgazdálkodás története a kezdetektől, a felvirágzást hozó iparosításon, az I. világháború utáni traumán keresztül napjainkig. Az előadás kitért az erdészkultúra fejlődésére és az üzemtervezés kezdeteire is.

Füzárradványi kastélyparkBózsó Gyula tagtársunk előadásában "A diósgyőri koronauradalom erdőségeinek jelenét" ismertette. Összehasonlításra került a koronauradalom egykori és mai szervezeti felépítése. Bemutatásra került a terület közjóléti jelentősége, az elmúlt évek közjóléti fejlesztései kapcsán az előadó méltán nevezte napjainkat a "közjólét aranykorának". Az előadást Kaán Károly főerdőmester szavaival zárta kollégánk: "El fog jönni, mert el kell jönnie az időnek, amikor az erdő minden magyar kultúrember szemének és szívének egyik legkedvesebb tárgya lesz, és azt nem csak azért fogja becsülni, mert testét-lelkét üdíti és meggyógyítja, szépérzékét pedig gyönyörködteti - de mert magán- és közgazdasági érdekek szempontjából is, benne a nemzet egyik legszebb és legértékesebb kincsét ismeri fel."

Hornyánszky Antal Bedő-díjas tagtársunk előadását az alábbi sorokkal vezette be:


"Élj, alkoss a MA erdejében!
De emlékezz a MÚLTRA,
mert ezt az erdőt apáink, nagyapáink
hozták létre.
Bízz a JÖVŐBEN!
Te is tudsz, képes vagy ilyen
templomot alkotni, ahová
unokáink szívesen térnek be,
aminek az éltető ereje
a MÚLT öröksége."

Füzárradványi kastélyparkEzt követően ismertette a Helyi Csoport történetét az alapítástól a II. világháborút követő többszöri átszervezéseken keresztül napjainkig. Az előadás kitért a helyi tisztségviselők és az egyesület országos szerveiben tisztséget vállaló, valamint az egyesületi kitüntetésekben részesült tagtársak bemutatására. Részletesen szó esett az elmúlt 60 évben a Helyi Csoport által - az erdőgazdálkodás fejlődésével, az erdészetpolitikai irányvonalakkal összhangban - szervezett előadásokról, rendezvényekről.
A Miskolci Helyi Csoport közreműködésével szervezett országos jelentőségű rendezvények - köztük az 1968. évi és a 2012. évi Vándorgyűlések - külön kiemelésre kerültek.

Az előadásokat követően az Erdészeti Lapokban 1867-2015 között megjelent helyi vonatkozású cikkekből, képekből - Bányai Péter titkár által - készített összeállítást tekinthettek meg a résztvevők az ÉSZAKERDŐ Zrt. által biztosított szendvicsebéd elfogyasztása közben.

Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. vezetésének a rendezvény helyszínének biztosításáért, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezetésének a rendezvény költségeinek vállalásáért és az előadóknak a színvonalas előadásokért.

Miskolc, 2016. május 26.

Bányai Péter titkár
(fotók: Tóth Zoltán)
 
ÉSZAKERDŐ Zrt. © 2011. | Jogi, adatvédelmi nyilatkozat | Honlap térkép | Elérhetőség
Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzat | Adatvédelmi tájékoztató | Adatvédelmi tájékoztató 5. sz. melléklet