Tűzgyújtási tilalom térkép
 
A klímaváltozás és az erdők kapcsolata
 
     
ÁSZ vizsgálat 2015
ÉSZAKERDŐ Zrt. facebook
kisvasúti projekt
Agrárgazdasági Minisztérium
Muzsikál az erdő
 
A bükkábrányi külszíni bányában járt a Miskolci Helyi Csoport

2015. szeptember 10-én a Mátrai Erőmű Zrt. Bükkábrányi bányaüzemébe látogatott az OEE Miskolci Helyi Csoportja.
Zay Adorján HCS. elnök köszöntőjét követően Mata Tibor, a bányaüzem igazgatója ismertette röviden a bánya működését.
Füzárradványi kastélypark Ezt követően a megjelent 57 főt két csoportra osztva került sor a bányaüzem és rekultiváció során létesített erdőtelepítések bemutatására.

A bánya történetével, az alkalmazott technológiával kapcsolatos tudnivalókat a bánya területén terepjáró buszokban történő, mintegy 2,5 órás - több megállással megszakított - utazás során Szomor László főtechnológus és Grimon Ákos aknász ismertette a résztvevőkkel.

A bánya-rekultiváció során létesített erdőtelepítéseket Tusay Dénes a bánya által megbízott jogosult erdészeti szakszemélyzet (aki egyébként az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatóságának kerületvezető erdésze is) mutatta be egy szintén 2,5 órás terepi bejárás során.

A bükkábrányi külszíni bánya Bükkábrány - Vatta - Csincse községek közötti területen helyezkedik el. Az 1969-ben befejeződött földtani kutatás során 1044 furás alapján térképezték fel a bükkaljai - több százmillió tonnás - kitermelhető lignitvagyont.

A lignittelepek a földtörténeti újidő harmadidőszakának végén, az ún. pliocén korban képződtek, kb. 5-8 millió évvel ezelőtt. A Mátra-Bükkaljai előfordulás a Pannon-beltenger kiédesedő, lefűződő öbleit kísérő szubtrópusi, mocsári növényzet elpusztulásából keletkezett mocsári ciprus (Taxodium), lombos fák (pl. éger, fűz), illetve nagy tömegű sás, nád felhalmozódásából. Az 5-8 millió éves lignitek a szénülés kezdeti fázisát képviselik, bennük a növényi alkotórészek jól felismerhetők. A Pannon-beltenger medencéjének ismétlődő süllyedése, és a süllyedéssel többé-kevésbé lépést tartó feltöltődési folyamatok révén újabb és újabb növénytömegek kerültek víz és iszap alá. Így alakultak ki az Alföld felé D-DK-i irányban 2-3 fokos szögben lejtő lignit-telepek. Füzárradványi kastélyparkA telepképződés adottságai miatt a lignit minőségét viszonylag alacsony fűtőérték, magas hamu- és nedvességtartalom jellemzi. A lignittelepek között és fölött homokos, iszapos, agyagos üledékek települtek. Bükkábrányban a lignit kitermelése külszíni fejtéssel történik. Ahogy az egyik külfejtés kimerült, továbbhalad a bánya, és a kitermelt meddőanyagot (agyag, iszap, homok stb.) az előző terület gödrébe töltik.
A bányászandó területen a széntermelést megelőzően három évvel kezdődik meg a terület elővíztelenítése. Ennek során a fedő és köztes víztároló rétegek vizét a mélyebb víztároló képződményekbe vezetik, ahonnan a rétegvizeket a külfejtés szélére telepített búvárszivattyús kutak a felszínre emelik.

Füzárradványi kastélyparkA meddőkőzetek jövesztése elsősorban marótárcsás és egykanalas kotrógépekkel történik, de időszakosan merítéklétrás kotrógépek is részt vesznek a meddőtermelésben. A szenet merítéklétrás és egykanalas kotrógépekkel termelik ki, a jövesztett anyagot szállítószalagra adják fel. A meddőanyag elhelyezését hányórendező berendezések végzik. A kotrógépek, szállítószalagok, hányóképző gépek gépláncokká kapcsolódnak.
A Bükkábrányban üzemelő törőmű képes leválasztani a nagydarabos frakciót, így lehetőség van a lignit lakossági célú felhasználására is. A tört lignitet vasúton szállítják a Visontai erőműbe. (Forrás: http://www.mert.hu/hu/banyaszat)

A bányában jelenleg 500 fő dolgozik. Évente 4 millió tonna lignitet termelnek, mely szinte teljes mértékben erőműi felhasználásra kerül. A lakossági felhasználásra termelt lignit mennyisége 200 000 t/év. A bányászati tevékenység során évente 25 millió m3 vizet szivattyúznak ki a bánya területéről, amit kezelt és kezeletlen formában az élővizekbe vezetnek vissza.

Az erdőtelepítéseket 1991/92-ben kezdték el, a telepített erdők területe jelenleg mintegy 270 ha. A legidősebb akácosokban már megkezdődtek a tisztítások.

Füzárradványi kastélyparkA rekultiváció során ma már évente 25-30 ha-on telepítenek erdőt. Gépi pásztakészítés után az erdősítést csemetével, kézi ültetéssel végzik.
A termőréteg felső szintje jellemzően homok. A bánya-rekultivációból adódó mozaikosan változó termőhelyi és mikrodomborzati viszonyok miatt változatos fafajösszetételű erdők jöttek létre.
Jellemző fafajok az akác, nyír, rezgő nyár, mézgás éger. A rekultiváció során cserjefajok is telepítésre kerülnek, mint például keskenylevelű ezüstfa, mogyoró, homoktövis, Füzárradványi kastélypark galagonya, kökény, vadrózsa. Meglepő, hogy a mézgás éger - helyenként az akácot és a rezgő nyarat - meghaladó növekedési erélyt mutat. A termőhelyi viszonyok miatt - bár voltak ilyen irányú próbálkozások - a kocsányos tölgy, a mezei juhar és a vörös tölgy nem marad meg.
A jelentős nagyvadállomány (vaddisznó, őz, gímszarvas is nagy létszámban előfordul a területen) miatt a minőségi vadkár is érezhetően befolyásolja az erdők fejlődését.
Az utóbbi években próbálkozások történtek energiaerdők létrehozására is a rekultivált területeken.
A 2009. évi erdőtörvény hatályba lépése után kivitelezett erdőtelepítések már szabadrendelkezésű erdőként vannak nyilvántartva.

Végül két érdekesség, mellyel világhírnévre tett szert a bánya:

Füzárradványi kastélyparkA Mátrai Erőmű Zrt. 7 milliárd forintos beruházásában az ausztriai SANDVIK Mining and Construction Materials Handling által épített és 2009-ben átadott kompakt marótárcsás kotrógép és a hozzá illeszkedő szalagkocsi méretezését és szerkezetét tekintve a világ legnagyobb kompakt kotrógépének számít. A kotrógép üzemi tömege: 1630 t; elméleti jövesztési teljesítménye: 6700 lm3/h; a marótárcsa átmérője: 12 m; a marótárcsa motor-teljesítménye: 1100 kW (kb. 1500 LE);

2007-ben a bükkábrányi bányában 60 m-es mélységben 16 db 5-6 méter magas, 1,5-3 méteres átmérőjű, 7,2-7,6 millió éves fatörzset találtak. A törzsek álló helyzetben konzerválódtak, de a hasonló leletektől eltérően nem szenesedtek el és nem is kövesedtek meg. Emiatt a bükkábrányi lelet őslénytani világszenzáció, hiszen szerves anyagként maradt meg a 300-400 éves korukban elpusztult fák gesztje, kérge, gyökérzete és néhány ága is. A leletmentés során végül csak tíz törzset sikerült épségben a felszínre hozni (súlyuk egyenként 3-10 tonna között volt). Négyet a miskolci Herman Ottó Múzeumba, hat fatörzset pedig a Bükki Nemzeti Park ipolytarnóci bemutatóhelyére szállítottak.

A szakmai napot ebéd zárta a Bekénypusztai Turisztikai Látogatóközpontban.

Köszönettel tartozunk a bányaüzem vezetésének, hogy lehetővé tette a rendkívül tartalmas és érdekes szakmai nap megrendezését. További köszönet illeti Tusay Dénes kerületvezető erdészt is a szervezéséért és az erdőtelepítések bemutatásáért, valamint a Délbükki Erdészeti Igazgatóság dolgozóit a vendéglátásért.

Bányai Péter
HCS. titkár

(Fotók: Tóth Zoltán, Bányai Péter)
 
ÉSZAKERDŐ Zrt. © 2011. | Jogi, adatvédelmi nyilatkozat | Honlap térkép | Elérhetőség
Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzat | Adatvédelmi tájékoztató | Adatvédelmi tájékoztató 5. sz. melléklet